Aggházyné Balló Mariska

Aggházyné Balló Mariska
Született1885. október 1.
Budapest
Meghalt1956. május 28. (70 évesen)
Balatonalmádi
Nemzetiségemagyar
Stílusaakvarell
pasztell
csendélet
életkép
IskoláiKépzőművészeti Főiskola
Mestere(i)Aggházy Gyula
Olgyai Viktor
Deák-Ébner Lajos
Aki hatott ráBalló Ede
Aggházy Gyula
A Wikimédia Commons tartalmaz Aggházyné Balló Mariska témájú médiaállományokat.

Aggházyné Balló Mariska (Budapest, 1885. október 1. – Balatonalmádi, 1956. május 28.) festőművész, rajztanár.

Családja

Édesapja Balló Mátyás vegyész, tanár. Testvérei Alfréd, Ágnes és Zelma mellett Mária volt a legfiatalabb. Férje Aggházy Tibor építész, akivel 1911. szeptember 16-án Rákospalotán kötött házasságot,[1] a férj aztán oda is költözött.[2] Leánya, Aggházy Mária, művészettörténész volt.[3][4]

Pályafutása

Középiskolai tanulmányainak befejezése után 1901-ben a budapesti mintarajziskola és rajztanárképzőbe iratkozott és 1905-ben ugyanott rajztanítói oklevelet szerzett. Ezen iskolában azután mint továbbképző okleveles rajztanítónő még három évig külön műtermet kapott, ahol eddigi tanára, Aggházy Gyula vezetésével önállóan dolgozott. Ez idő alatt Olgyai Viktortól a grafikában kapott útbaigazítást. 1908-ban Deák-Ébner Lajos női festőiskolájába lépett, ahol két évig tanult. 1909-ben innen küldötte be első képét a Műcsarnok nemzetközi grafikai kiállítására. Ezután rendszeresen kiállított a Műcsarnok tárlatain, néha a Nemzeti Szalonban és a Magyar Képzőművésznők Egyesületének kiállításain is, ahol akvarell- és pasztellképeit, valamint naturalista stílusú csendéleteit és életképeit mutatta be.

Jegyzetek

  1. ↑ A házasságkötés bejegyezve a rákospalotai állami házassági akv. 147/1911. folyószáma alatt.
  2. ↑ Lőrincz Róbert: Az egykori rákospalotai Villasor, a mai újpesti Vécsey Károly utca neves lakói. Helyem, Házam, Palotám, 4. sz. (2017. november 1.) 44–51. o. Hozzáférés: 2024. február 19. 46. oldal, Villasor 9. A Balló-Aggházy villa.
  3. ↑ Több lexikon és szakmunka téves adata, hogy Balló Ede volt Mariska édesapja, valójában Edének a két házasságából nem voltak leszármazottai. (nevpont.hu)
  4. ↑ Haris Andrea: Aggházy Mária (1913–1994): „Hekler Antal professzortól magával hozott akribiával”. Enigma, XXVIII. évf. 108. sz. (2021) 88. o. Hozzáférés: 2024. február 19.

Források

  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
  • Helytörténeti gyűjtemény Balatonalmádi, Zirc és Balatonfüred
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny. 14. old.
  • Dr. Szabó Ákos András: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. A–K. NBA Kiadó, Nyíregyháza, 2002. 56. old.
  • Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915) 9-10. old.

További információk

  • A Nemzeti Szalon Almanachja (Képzőművészeti lexikon). Szerk. Déry Béla, Bányász László, Margitay Ernő. Bp., 1912. Légrády Testvérek Nyomdája
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968
  • Leporollak
  • Online Aukcio
  • Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1913

Az Aggházy család (Balló-Aggházy ág)

Családfa
Aggházy Gyula családja


Nemzetközi katalógusok
  • művészet Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez a képzőművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!