Alapító atyák
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az amerikai történelem alapító atyák (Founding Fathers) néven tartja számon az Amerikai Egyesült Államok azon politikai vezetőit, akik aláírták a függetlenségi nyilatkozatot vagy az USA alkotmányát. Richard B. Morris történész 1973-ban a következő hét személyt nevezte meg alapító atyákként: John Adams, Benjamin Franklin, Alexander Hamilton, John Jay, Thomas Jefferson, James Madison és George Washington.[1][2]
Történet
Az Amerikai Egyesült Államok első öt elnöke közül mindannyian részt vettek a függetlenség kivívásának katonai vagy politikai küzdelmeiben. John Adams kivételével mind virginiai ültetvényesek voltak. Közös vonásuk, hogy republikánus nézeteket vallottak, tagadták a születés arisztokráciájának elvét, azt vallották, hogy az igazságos kormányzat a kormányzottak beleegyezésével nyeri hatalmát és úgy vélték, a kormányzás csak azon kevesek feladata lehet, akiket a műveltség és a nagyobb tulajdon erre képessé tesz. További közös vonásuk, hogy a felvilágosodás neveltjei voltak, abban hittek, hogy a társadalom tagjait az ész és nem az érdek mozgatja. Ezért feleslegesnek tartották a politikai pártokat, ezért az alkotmány sem említi ezeket.
Mégis létrejött a függetlenekből a Federalista Párt, ugyanis az első választásokkor még nem volt egyértelműen szabályozva az elektori szavazatok intézménye, így fordulhatott elő, hogy az elnök és az alelnök nem egy párthoz tartozott. A Federalista Pártnak nagy érdeme volt az új kormányzat megszilárdításában, valamint lehetővé tette a kereskedelem és az ipar fejlődését. Mivel azonban az elit pártjaként nem vette figyelembe a társadalom demokratikus igényeit, 1801-től át kellett adniuk a hatalmat ellenfeleiknek.
Amikor 1789-ben George Washingtont beiktatták hivatalába, az Amerikai Egyesült Államok agrárország volt, mely önellátásra és a nyersanyagok exportálására rendezkedett be. Lakosainak száma a 4 millió főt sem érte el, s csupán nyolc városnak volt 8000-nél több lakosa. Az új ország nemzetközi tekintélye csekély volt, ugyanis a függetlenség kivívása után feloszlatta hadseregét és hadiflottáját. Fővárosa sem volt, először New York-ban, majd Philadelphiában székelt a kormány, végül George Washington kijelölt egy területet a szövetségi főváros számára. Mire James Monroe elnöksége letelt, az Egyesült Államok területe a kétszeresére, a népesség a két és félszeresére nőtt, míg a tagállamok száma 13-ról 24-re emelkedett. Az angolokkal vívott 1812–1815-ös háború után megnőtt az ország nemzetközi tekintélye. Északkeleten megindult az iparosodás, a déli államok a világ legnagyobb gyapotexportáló területévé váltak, kiterjed az ország területe a Mississippin túlra, elkészült a Nagy-tavak és az Atlanti-óceán közötti csatorna.
A definíció változása
Aláírók
Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Archívuma három dokumentumot jelölt meg, mint a legfontosabbak az ország megalakulásakor: a függetlenségi nyilatkozat, az Egyesült Államok alkotmánya és a Bill of Rights.[3] Ezek mellett később ezek közé helyezték a konföderációs cikkelyek dokumentumot is.[4][5] Azokat, akik aláírták az alkotmány, a konföderációs cikkelyek vagy a függetlenségi nyilatkozat dokumentumhármas legalább egyikét, általában alapító atyának tekintik.
Name | Tartomány/Állam | F.Ny. (1776) | K.C. (1777) | Alk. (1787) |
---|---|---|---|---|
Andrew Adams | Connecticut | |||
John Adams | Massachusetts | |||
Samuel Adams | Massachusetts | |||
Thomas Adams | Virginia | |||
Abraham Baldwin | Georgia | |||
John Banister | Virginia | |||
Josiah Bartlett | New Hampshire | |||
Richard Bassett | Delaware | |||
Gunning Bedford Jr. | Delaware | |||
John Blair Jr. | Virginia | |||
William Blount | Észak-Karolina | |||
Carter Braxton | Virginia | |||
David Brearley | New Jersey | |||
Jacob Broom | Delaware | |||
Pierce Butler | Dél-Karolina | |||
Charles Carroll | Maryland | |||
Daniel Carroll | Maryland | |||
Samuel Chase | Maryland | |||
Abraham Clark | New Jersey | |||
William Clingan | Pennsylvania | |||
George Clymer | Pennsylvania | |||
John Collins | Rhode Island | |||
Francis Dana | Massachusetts | |||
Jonathan Dayton | New Jersey | |||
John Dickinson | Delaware | |||
William Henry Drayton | Dél-Karolina | |||
James Duane | New York | |||
William Duer | New York | |||
William Ellery | Rhode Island | |||
William Few | Georgia | |||
Thomas Fitzsimons | Pennsylvania | |||
William Floyd | New York | |||
Benjamin Franklin | Pennsylvania | |||
Elbridge Gerry | Massachusetts | |||
Nicholas Gilman | New Hampshire | |||
Nathaniel Gorham | Massachusetts | |||
Button Gwinnett | Georgia | |||
Lyman Hall | Georgia | |||
Alexander Hamilton | New York | |||
John Hancock | Massachusetts | |||
John Hanson | Maryland | |||
Cornelius Harnett | Észak-Karolina | |||
Benjamin Harrison V | Virginia | |||
John Hart | New Jersey | |||
John Harvie | Virginia | |||
Joseph Hewes | Észak-Karolina | |||
Thomas Heyward Jr. | Dél-Karolina | |||
Samuel Holten | Massachusetts | |||
William Hooper | Észak-Karolina | |||
Stephen Hopkins | Rhode Island | |||
Francis Hopkinson | New Jersey | |||
Titus Hosmer | Connecticut | |||
Samuel Huntington | Connecticut | |||
Richard Hutson | Dél-Karolina | |||
Jared Ingersoll | Pennsylvania | |||
William Jackson | Dél-Karolina | |||
Thomas Jefferson | Virginia | |||
Daniel of St. Thomas Jenifer | Maryland | |||
William Samuel Johnson | Connecticut | |||
Rufus King | Massachusetts | |||
John Langdon | New Hampshire | |||
Edward Langworthy | Georgia | |||
Henry Laurens | Dél-Karolina | |||
Francis Lightfoot Lee | Virginia | |||
Richard Henry Lee | Virginia | |||
Francis Lewis | New York | |||
Philip Livingston | New York | |||
William Livingston | New Jersey | |||
James Lovell | Massachusetts | |||
Thomas Lynch Jr. | Dél-Karolina | |||
James Madison | Virginia | |||
Henry Marchant | Rhode Island | |||
John Mathews | Dél-Karolina | |||
James McHenry | Maryland | |||
Thomas McKean | Delaware | |||
Arthur Middleton | Dél-Karolina | |||
Thomas Mifflin | Pennsylvania | |||
Gouverneur Morris | New York | |||
Pennsylvania | ||||
Lewis Morris | New York | |||
Robert Morris | Pennsylvania | |||
John Morton | Pennsylvania | |||
Thomas Nelson Jr. | Virginia | |||
William Paca | Maryland | |||
Robert Treat Paine | Massachusetts | |||
William Paterson | New Jersey | |||
John Penn | Észak-Karolina | |||
Charles Pinckney | Dél-Karolina | |||
Charles Cotesworth Pinckney | Dél-Karolina | |||
George Read | Delaware | |||
Joseph Reed | Pennsylvania | |||
Daniel Roberdeau | Pennsylvania | |||
Caesar Rodney | Delaware | |||
George Ross | Pennsylvania | |||
Benjamin Rush | Pennsylvania | |||
Edward Rutledge | Dél-Karolina | |||
John Rutledge | Dél-Karolina | |||
Nathaniel Scudder | New Jersey | |||
Roger Sherman | Connecticut | |||
James Smith | Pennsylvania | |||
Jonathan Bayard Smith | Pennsylvania | |||
Richard Dobbs Spaight | Észak-Karolina | |||
Richard Stockton | New Jersey | |||
Thomas Stone | Maryland | |||
George Taylor | Pennsylvania | |||
Edward Telfair | Georgia | |||
Matthew Thornton | New Hampshire | |||
Nicholas Van Dyke | Delaware | |||
George Walton | Georgia | |||
John Walton | Georgia | |||
George Washington | Virginia | |||
John Wentworth Jr. | New Hampshire | |||
William Whipple | New Hampshire | |||
John Williams | Észak-Karolina | |||
William Williams | Connecticut | |||
Hugh Williamson | Észak-Karolina | |||
James Wilson | Pennsylvania | |||
John Witherspoon | New Jersey | |||
Oliver Wolcott | Connecticut | |||
George Wythe | Virginia |
Egyéb delegáltak
Az alkotmánygyűlésen ötvenöt delegált vett részt. Ezek közül tizenhatan nem írták alá a dokumentumot. Hárman nem voltak hajlandóak, míg a többiek idő előtt távoztak, tüntető jelleggel vagy személyes okokból. Ettől függetlenül egyes történészek mindannyiukat alapító atyának tekintik.
|
|
Nők
Nők, akiket történészek elfogadtak, mint alapító anyák:[6]
- Abigail Adams, John Adams amerikai elnök felesége és legfontosabb tanácsadója
- Mercy Otis Warren, szerző
Hivatkozások
- ↑ Richard B. Morris, Seven Who Shaped Our Destiny: The Founding Fathers as Revolutionaries (New York: Harper & Row, 1973).
- ↑ Kettler, Sarah: The Founding Fathers: Who Were They Really?. Biography. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ America's Founding Documents (angol nyelven). National Archives, 2015. október 30. (Hozzáférés: 2023. március 13.)
- ↑ Altman, John A. The Articles and the Constitution: Similar in Nature, Different in Design. Pennsylvania Legacies. University of Pennsylvania Press, 20–21. o. (2003. május)
- ↑ The International Law Origins of American Federalism. Columbia Law Review. Columbia Law Review Association, 835–940. o. (2020. május)
- ↑ Mark E. Kann: The gendering of American politics : founding mothers, founding fathers, and political patriarchy. 1999. ISBN 978-0-313-38877-4 Hozzáférés: 2023. március 13.