Gustav Hartenstein
| Gustav Hartenstein | |
| Született | 1808. március 18.[1] Plauen |
| Elhunyt | 1890. február 2. (81 évesen)[1] Jéna |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Lipcsei Egyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gustav Hartenstein (Plauen, Szászország, 1808. március 18. – Jéna, 1890. február 2.) német filozófiai író, főkönyvtáros, Johann Friedrich Herbart követője.
Életpályája
1833-ban a lipcsei egyetemen habilitálta magát De Archytae Tarentini fragmentis philosophicis című értekezésével. Már 1834-ben a filozófia rendkívüli, majd 1836-ban a rendes tanára lett Lipcsében. Jenában halt meg, az egyetemi könyvtár igazgatójaként. A Herbart iskola követője volt, Herbart rendszerét több művében magyarázta.
Művei
- Die Probleme und Grundlehren der allgemeinen Metaphysik (1836)
- Die Grundbegriffe der ethischen Wissenschaften (1844)
- Über die neueste Darstellung und Beurtheilung der Herbartschen Philosophie (1838)
- Darstellungen der Rechtsphil. des H. Grotius (1850)
- Über den wissenschaftl. Werth der Arist. Ethik (1859)
- Über Locches Lehre von der menschl. Erkenntniss in Vergleichung mit Leibnitz' Kritik derselben (1861)
- Historisch-philos. Abhandlungen (1848)
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
Források
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Filozófiaportál
Németország-portál
