Homoródalmás

Homoródalmás (Merești)
Unitárius templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Homoródalmás
Rang	községközpont
Irányítószám	537195
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	85065
Népesség
Népesség	1243 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1305 (2011)[1]
Népsűrűség	11,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	558 m
Terület	112,25 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 14′, k. h. 25° 27′46.233333333333, 25.4546.233333°N 25.450000°EKoordináták: é. sz. 46° 14′, k. h. 25° 27′46.233333333333, 25.4546.233333°N 25.450000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Homoródalmás (románul Merești, korábban Poiana Mărului) falu Romániában, Hargita megyében, Homoródalmás község központja. Az egykori Udvarhelyszék második legnépesebb községe.

Fekvése

Székelyudvarhelytől 23 km-re délkeletre, a Kis-Homoród völgyében fekszik.

Nevének eredete

Neve alapján egykor vadalmában gazdag terület lehetett.

Története

A falu hét kis községből: Almás, Benczőfalva, Czikefalva, Kakod, Varjas, Ipacs és Benes falvakból alakult ki valószínűleg már a 13. század elején. 1332-ben említik először. A faluban több nemesi család lakott az évszázadok során. Köztük néhányan: a lófő homoródalmási Rigó család, a homoródalmási Baczó család, a homoródalmási Gothárd család, a homoródalmási Barra család, a homoródalmási Szabó család, a homoródalmási Kovács család, a homoródalmási Mihály család, a homoródalmási Jakab család, a homoródalmási Donáth család, a homoródalmási Kadácsi család, a homoródalmási Sándor család, és a homoródalmási Orbán család található. 1762-ben a falu megtagadja a katonai szolgálatot, ezért megtorlásul az Atlhan lovasezred egy századát szállásolják be ide. A falu a 19. században híres bútorfestő központ volt. 1910-ben 2381 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 1527 lakosából 1 román kivételével mind magyarok voltak.

Látnivalók

• A Vargyas-szurdoktól keletre a Kőmező területén román kori kápolna romjai láthatók, a kápolna valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el, falait 1930-ban magasították, de az építés abbamaradt. Orbán Balázs az egykori Varjas falu templomát látta benne.
• Unitárius temploma 1786 és 1793 között épült késő barokk stílusban, 15. századi templomát 1693-ban bontották le a második templom építésekor, melyet 1789-ben bontottak le, a falutól délnyugatra állott.
• A régi templom dombján Orbán Balázs szerint a középkori Cike falu állott.
• Római katolikus temploma 1892-ben épült.
• 1902-ben épített görögkatolikus templomát 1938-ban lebontották, hogy újat építsenek, de az építés 1940-ben abbamaradt.
• A falutól keletre fekszik a Vargyas-patak festői szurdokvölgye, ahol számos barlang is található. A legnagyobb, 1500 m hosszú barlang Orbán Balázs nevét viseli. A barlang az ősember lakóhelye, később a falu lakóinak erődített menedékhelye volt.
• A falutól nyugatra emelkedő Várhegyen földsáncok nyomai látszanak.

Borvízforrások és népi fürdők

• Homoródalmás borvízforrásai

Ismert emberek

• Itt született 1654-ben Almási Gergely Mihály unitárius egyházi író, unitárius püspök.
• Itt született 1888-ban Zoltán Sándor unitárius lelkész, egyházi író.
• Itt született 1915-ben Péterfy Emília író, tanító, tankönyvíró.
• Itt született 1930-ban Szabó Gyula regényíró.

Hivatkozások

• Fényképek az unitárius templomról Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben

• 
  Unitárius templom szószéke
• 
  Második világháborús hősök emléktáblája
• 
  Első világháborús hősök emléktáblája
• 
  Az önkormányzat épülete
• 
  Unitárius templom

Jegyzetek