Nagykuncfalva
Nagykuncfalva (Helcmanovce) | |
Nagykuncfalva látképe az 546-os útról | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Kassai |
Járás | Gölnicbányai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1297 |
Polgármester | Blanka Vargová |
Irányítószám | 055 63 |
Körzethívószám | 053 |
Forgalmi rendszám | GL |
Népesség | |
Teljes népesség | 1414 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 116 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 405 m |
Terület | 12,85 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 49′ 50″, k. h. 20° 52′ 20″48.83055556, 20.8722222248.830556°N 20.872222°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 50″, k. h. 20° 52′ 20″48.83055556, 20.8722222248.830556°N 20.872222°E | |
Nagykuncfalva weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykuncfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nagykuncfalva (1892-ig Helcmanóc, szlovákul: Helcmanovce, németül: Helcmanowitz) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.
Fekvése
Gölnicbányától 9 km-re délnyugatra, a Gölnic-patak partján fekszik.
Története
A települést a 13. században a német jog alapján alapították. Első lakói a soltész által betelepített németek voltak. A települést 1297-ben említik először. 1326-ban „Kunchfalva”, 1374-ben „villa Hencmanni” néven szerepel az írott forrásokban. A 16. században sok szepességi faluhoz hasonlóan ide is ruszin pásztorok érkeztek. 1605-ben a falu leégett. A 18. században rezet és vasat bányásztak a területén.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Helczmanócz. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Gőlniczhez nem meszsze, határja jó termékenységű, vagyonnyai külömbfélék.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Helczmanocz, orosz f., Szepes vmegyében, Remete és Gölnicz közt: 112 római, 1503 g. kath. lak. Görög kath. parochia. Vasbányák. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse.”[3]
1885. augusztus 12-én nagy tűzvész pusztított, melyben a templom is súlyosan megsérült. Ezután német lakossága nagyrészt elköltözött a faluból. Lakói mezőgazdasággal, bányászattal, erdei munkákkal foglalkoztak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1269, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1556 lakosából 1447 szlovák és 90 cigány volt.
2011-ben 1490 lakosából 1370 szlovák és 17 cigány.
Nevezetességei
- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma a 17. században épült.
- Lourdes-i kápolnája 1947-ben készült.
- Neoklasszicista kastélyát 1925-ben Csáky Imre építtette. 1969-ben újjáépítették.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Nagykuncfalva Szlovákia térképén
- A nagykuncfalvi görögkatolikus plébánia története Archiválva 2008. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap