Reflexív reláció

Venn-diagram egy reflexív ρ relációról, piros vonal jelöli az egyenlőségi relációt
Ez a szócikk a reflexív relációról szól. Hasonló címmel lásd még: Reflexivitás (egyértelműsítő lap).

Reflexív relációnak nevezünk egy homogén kétváltozós relációt, ha a reláció alaphalmazának minden eleme relációban áll önmagával.


Definíció

Legyen A tetszőleges halmaz. Az A halmazon értelmezett ρ reláció reflexív, ha bármely aA esetén érvényes

aρa.

Másképpen:

EA⊆ρ,

ahol EA az A halmazon értelmezett egy(enlő)ségreláció.

Formulákkal:

jelölésmód formula
infix ∀a∈A (aρa)
prefix ∀a∈A: ρ(a,a)
halmazalgebrai EA⊆A

Ekvivalens tulajdonságok

Könnyen igazolható, hogy ugyanezt a fogalmat adják meg a következő tulajdonságok: ρ reflexív akkor és csak akkor, ha

  1. ∀a∈A: aρa;
  2. ∀a∈A: a∈ρ[a];
  3. ∀a∈A: a∈ρ−1[a];
  4. ∀a∈A: a∈R(ρ); ahol R(ρ) a ρ reláció értékkészlete;
  5. ∀a∈A: a∈ρo(a); ahol ρo(a) a reláció ún. „önbelseje”;[1]
  6. EA⊆A

Példák

Egyszerű példák és ellenpéldák

Ilyen például

  • bármely halmazon az egyenlőségi reláció
  • az egyenesek párhuzamossága (mert minden egyenes párhuzamos önmagával),
  • a 0 elhagyása után az egész számok között az oszthatóság (mert minden nem 0 egész szám osztható önmagával),
  • a halmazok között a tartalmazási reláció (mert minden halmaz részhalmaza önmagának).

Nem ilyen

  • az egyenesek merőlegessége (mert egyetlen egyenes se merőleges önmagára),
  • a halmazok között a valódi részhalmaz reláció (mert egyetlen halmaz se valódi részhalmaza önmagának).

További példák

Hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ρo(a) := { b∈A | ρ[b]⊂ρ[a] }

További információk

  • Alice és Bob - 12. rész: Alice és Bob rendet tesz
  • Alice és Bob - 13. rész: Alice és Bob eladósodik